Szalvéta

 

A szalvéta története

 

Az asztali illemszabályok gyakori változásának az volt a fő oka, hogy a ma használatos evőeszközök többsége, valamint az egyéb "asztali kellékek" (Pl. szalvéta, tányér) bevezetése több évszázadot vett igénybe. Magyarországon a középkorban még a legtöbb ember az ujjait használta evőeszköz helyett és vagy szolgája, vagy a saját haját vagy szakállát vette igénybe szalvéta gyanánt. Mátyás király uralkodásának idején (1458-1490) a kanál és kés használata már megszokott volt, de a tálban felhordott ételekből az étkezők még akkor is az ujjaikkal vették ki az ételdarabokat. A kezükről és a húsról lecsepegő lé ellen kenyér szeletkékkel védekeztek, ezt rakták a hús alá, mialatt a szájukhoz vették. Tették ezt annak ellenére, hogy a villa ekkor Olaszországban már ismert evőeszköz volt, bár az is igaz, hogy használata Nyugat Európában csak a XVII. században vált általánossá. Mátyáson kívül még sok koronás fő részesítette a tíz ujját előnyben az étkezéseknél. XIV. Lajos, a Napkirály (1638-1715) például szintén az ujjaival halászta ki a mártásból a csirkehúst és a burgundi fejedelemnek és kíséretének megtiltotta, hogy az asztalánál villát használjanak. Idetartozó érdekesség, hogy Kínában és a Távol-Keleten már Kr.e. 1200-ban használták a kést és villát helyettesítő evőpálcikát.

Jellemzően – a főúri palotákban és a királyi udvarokban egyaránt – mindenki a dúsan megrakott asztalt takaró, földig leérő abroszba törülte a kezét és a száját. Elődeink akkortájt még kézzel ettek, a szolgáknak minden fogás után új abroszt kellett hozniuk. Így aztán a lakoma meglehetősen elhúzódott. Mátyás udvarában az egyes fogások végén az étekfogók tálakban illatos vizet hordtak körül és ebben mosták le ujjaikat.

Ilyen előzmények után született meg a szalvéta. XV. századi találmány, de mindenhol nehezen honosodott meg. Rendeltetésszerű használatával is gondok voltak, mert a fennmaradt kultúrtörténeti feljegyzések szerint a francia papok a szószékről prédikálták a hívőknek, hogy kezet, szájat szabad törölni a szalvétába, de orrot belefújni illetlenség.

Persze akkortájt a szalvéták még textíliából készültek, főleg damasztból, amelyre vagy szitanyomással nyomtatott, vagy kézzel hímzett ábrák kerültek. A szitanyomáshoz használatos merítő szitát kezdetben növényi háncsból, rostnövények fonalaiból, ritka szövésű textíliából készítették. Később merítővel is ellátott, fémhuzalokból összeállított szerkezetet használtak erre a célra. A fémhuzalok anyaga réz, bronz, esetleg foszforbronz volt.

A textilszalvétát abban az időben a gyerekek nyakába akasztották, a felnőttek pedig a térdükre helyezték. Amikor aztán először Angliában, majd röviddel később Spanyolországban és Hollandiában is divatba jött a széles, kikeményített, fodros, kerek gallér, akkor a felnőttek is a nyakuk köré gyűrték a szalvétát. Az 1500 körül Spanyolországban megjelent illemkódex foglalkozott először a szalvétával. Ahogy írja, „művelt ember csöppet sem törli belé az orrát”.

Felszolgálásnál a hatalmas tálak ekkor még egymást váltották az asztalnál (elsőként a húsneműek), mivel az egy tálból való étkezést csak a század végén kezdte kiszorítani a tányér használata. A terítéket később - a XVII. században - a franciák vezették be, ami hét darabból állt: tányér, kés, villa, kanál, szalvéta (még mindig damaszt), pohár és fogvájó.

A papírszalvéta jóval később, a 19. század végén született meg, mikor is a papírgyárak már viszonylag olcsón elő tudták állítani az alapanyagául szolgáló, megfelelő minőségű papírt. „Révai nagy lexikonja” szerint 1893-ban már nem ritkák a „papiros szalvéták”, amelyek kezdetben egyszínűek (többnyire fehérek) voltak. Aztán amikor a nyomdaiparban általánossá vált a színes képek előállítására is alkalmas hengeres gyorssajtó használata, a papírszalvéták is színesek lettek. Ez a technológiai korszerűsödés tette lehetővé, hogy étkezés után kezünket és szájunkat díszesebb vagy kevésbé díszes, de puha papírból készített szalvétával törüljük meg.

 

A szalvéta készülhet:

· fehér vagy színes papírból

· több féle lapméretben

· 1, 2, 3 rétegben különböző : ¼ vagy 1/8-os hajtással

Típusa szerint lehet:

· Fagyis szalvéta 1 rétegben: 165x170 mm

· Éttermi szalvéta 1 rétegben: 180x180 mm

· Koktél szalvéta 2 rétegben: 200x200 vagy 240x240 mm

· Hagyományos szalvéta 1, 2, 3 rétegben: 330x330 mm

A logó lehet:

· egy vagy több színből

· egy vagy több oldalon

· egyéni méretben: 250x250 mm vagy 290x290 mm

Választható színek: fehér – krém – sárga – terrakotta – piros –burgundy – zöld – kék

 

 

Fagyis szalvéta

Hajtás: 16,5-es oldalon ketté hajtva, majd egy 5 cm-s rész felhajtva.
Ezt a részt ajánlott emblémázni, de nem minden grafikát bír el, nem túl nagy méretben, hiszen nagyon vékony az anyaga. Grafika ismeretében lehet csak megmondani, nyomható-e erre a felületre az adott embléma.
Minimális rendelési mennyiség: 3.000 db.
Darabszámok: 3.000, 6.000, 9.000 db

 

 

 

Koktél szalvéta

Hajtás: 1/4-es
Bordűr vastagság kissé változhat, nem egységes, de általában 2,5 cm-s körben.
Hajtani ezt nem szokták, az ajánlott emblémázási felület nagysága 4-6 cm-s kb., de grafikától függ.
Minimális rendelési mennyiség: 2.500 szál/doboz ¼-s hajtásban
Darabszámok: 2.500, 5.000, 7.500, 10.000 db.

 

 

Hagyományos szalvéta

Bordűr vastagság: 4,5 cm-s, ezt figyelembe kell venni a grafika és hajtás szempontjából, mert a kis prégelés lyukak elnyelhetik a festéket, és a hajtásnál sem mindegy, ezért ajánlatos maradni az 1/4-es hajtásnál.
Minimális rendelési mennyiség: 9 x 80 db/csomag =720 db/doboz (2,62 kg/doboz)
Darabszámok: 720, 2880, 5040, 10.080, 20.160 db

Nyomda technikailag 5040 db az alsó nyomható példányszám ¼ hajtásnál, 10080 db pedig 1/8 hajtásnál. Kisebb darabszám esetén szitázással lehet megoldani 1-2 színnyomással az emblémázást!

Egyéb költségek: 25 db-ként fóliázás

 

A termék árába a környezetvédelmi termékdíjat már belekalkuláljuk! (85 Ft/kg+áfa)

 

Gyártási határidő: max. 14 munkanap

Szállítás: Budapest területén ingyenes, vidékre DPD futárszolgálattal!

 

Kérje árajánlatunk!

Küldje meg vektoros logóját és megszerkesztjük a lehetséges elhelyezési lehetőségeket!

A terveket visszaküldjük elfogadásra!

 

 

 

 

 

 

Impresszum

Üzemeltető:
3S Karakter Kft.

1087 Budapest. Osztály u. 16-18/D. 
Adószám: HU 23727964-2-42
KSH szám: 23727964-5811-113-01
Cégjegyzékszám: 01-09-975519
Kamara: BU 23727964
Duns szám: 36-683-059336-683-0593